Hírek

Gázelosztó központtá is válhat Magyarország

Szalontay Mihály   |   2015. március 23. hétfő 08:35

Napi Gazdaság Online

Oroszország az olajáresés miatt takarékosságra kényszerül ugyan, de ez nem fogja zavarni a paksi atomerőmű bővítésében vállalt kötelezettségeinek teljesítését – hangsúlyozta lapunknak Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics orosz nagykövet. A diplomatát arról faggattuk, mekkora tartalékok vannak még a magyar.orosz gazdasági együttműködésben.

Ön szerint meg tudja őrizni Oroszország energetikai pozícióit a közép-európai térségben az évtized végéig?

. Oroszország hosszú évtizedek óta megbízható partnere a térség országainak az energetika terén, beleértve az atomenergia békés, valamint az olaj, a gáz és a szén felhasználását. Országunk mindig tiszteletben tartotta az energiahordozók szállítására kötött szerződések felté­teleit is, amelyek egyébként megfelelnek az unió és az egyes tagországok jogrendjének is. Így tehát ez az együttműködés kiállta az idők próbáját. Azt hiszem közös érdek, hogy ezt a kölcsönösen előnyös kooperációt megőrizzük a jövőben is. Ugyanakkor az sem titok, hogy az EU számos tagországában szorgalmazzák az energetikai partnerség visszaszorítását Oroszországgal. Ezt azonban semmiféle ésszerű érvrendszerrel nem tudják alátámasztani. Sőt a gyakorlat azt mutatja, hogy az orosz szállításokat igen nehéz lecserélni, de ha esetleg sikerül, akkor a fogyasztónak ez sokkal többe kerül.

Miként értékeli az EU szerepét ebben a folyamatban?

. Az energetikában igen fontos szerepet játszik az a szabályozás, amelyet az Európai Bizottság dolgoz ki. Mindannyian hallottunk már az unióban bevezetett úgynevezett harmadik energiacsomagról. Ennek megítélése korántsem egyértelmű, sem a nagyvállalati, sem a szakértői, sem a tagországok politikai köreiben. Az energetikai szabályozásra is igaz az, ami az üzleti hangulatra általában: végül is az a döntő, jól érzi-e magát a befektető. Ellenkező esetben ugyanis a lábával szavaz majd és továbbáll. Ezért tartanám fontosnak azt, ha az energetikai együttműködést megszabadíthatnánk az alaptalan átpolitizálástól.

Tud erre az átpolitizálásra példát is mondani?

. Méghozzá a közelmúltból. Az orosz Gazprom a térség országainak energetikai vállalataival közösen dolgozta ki annak a Déli Áramlat gázvezetéknek a tervét, amelynek fontos szerepe lett volna az egész régió hosszú távú gázellátásának szavatolásában. Ezt a tervet azonban megtorpedózták; tőlünk függetlenül, az Európai Bizottság és az Európai Parlament negatív hozzáállása, és a megfelelő bulgáriai engedélyek hiánya miatt voltunk kénytelenek lemondani róla. Ehelyett most a Török Áramlat épül meg a török.görög határig, vagyis az Európai Unió határáig. De hogyan jut majd el onnan a gáz Magyarországra és a térség más államaiba? Ki fogja finanszírozni az ehhez szükséges infrastruktúra felépítését? És természetesen felmerül az a kérdés is, mennyire lehet vonzó az európai gázpiac jelenlegi szabályozása ezekhez a nagyberuházásokhoz.

Ön szerint a Gazprom részt vesz majd a Török Áramlatot Magyarországgal összekötő vezeték megépítésében?

. Ha megtalálja az érdekeltségét, akkor ott lehet a beruházók között, de valószínűleg nem fog vezető szerepet játszani ebben a projektben.

Az Európai Unió versenyjogi eljárást indított a Gazprommal szemben. Mennyiben befolyásolhatja ez a közép-európai térség energiaellátásával kapcsolatos orosz terveket?

.  A kérdést nem tartom teljesen korrektnek. Az Európai Bizottság ugyanis 2011 szeptembere óta folytat vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom tevékenysége mennyiben felel meg a monopóliumellenes szabályozásnak. A vizsgálat még nem zárult le, tehát nincs semmi alapja annak, hogy a Gazpromról úgy beszéljenek, mintha megsértené az EU versenyjogi szabályait. A vizsgálat ténye és az azt övező felbolydulás mindenesetre nem járul hozzá ahhoz, hogy kedvező légkör alakuljon ki az energetikai együttműködéshez. A Gazprom továbbra is a térség megbízható szállítója, és megfelelően rugalmas is, ha a meglévő kétoldalú szerződések bizonyos elemeinek módosításáról van szó.

Milyen esélyeket lát a magyar.orosz hosszú távú gázipari együttműködésre?

. Ha egy regionális gázelosztó központra gondol, szerintünk Magyarország érdekelt ennek létrehozásában, mivel egyrészt ezzel javítana az ellátás biztonságán, másrészt minden földrajzi adottsága megvan hozzá. Közel hatmilliárd köbméteres tárolói kapacitásával Magyarország az ötödik helyen áll az EU-ban, és csak olyan nagy országok előzik meg, mint Németország, Olaszország, Franciaország és a nagy gázkitermelő Hollandia. Az itteni elosztó központot szerintünk a belátható jövőben főként orosz gázzal lehetne feltölteni. Az is világos, hogy egy ilyen projekt nem valósulhat meg a két ország politikai együttműködése nélkül. Ennek a projektnek a sikere példátlan stratégiai partneri szintre emelhetné a két ország energetikai együttműködését, a kölcsönös előnyökre építve. Az első fecske ezen a téren a Gazprom és az MVM megállapodása volt, amelynek alapján tavaly az év végén 700 millió köbméter orosz gáz került a magyar tárolókba. Ez szavatolta a magyar fogyasztók ellátását a téli időszakban, az ukrajnai tranzitútvonal kockázatának jelentős növekedése mellett is. Ugyanakkor bizalomerősítő intézkedésként is felfogható a szállító és a fogyasztó között, amely demonstrálta a Gazprom jó szándékát és készségét arra, hogy partnerei segítségére siessen.

Mikorra várható megállapodás a Magyarországra szállítandó orosz gáz áráról?

.  Erről a kérdésről elvben már megállapodás született Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti tárgyalásain. Ami a konkrét árakat illeti, arról az érintett vállalatoknak, az orosz Gazpromnak és a magyar MVM-nek kell majd megállapodnia. Az egyeztetés folyik és addig tart majd, amíg egy kölcsönösen elfogadható megoldást nem találnak. Minden a tervek szerint halad, itt nincs helye a sietségnek.

A gázelosztó központ mellett az energetikai együttműködés jövőjét a paksi beruházás határozza majd meg. Ön szerint mikor kezdődhetnek a bővítés építési munkálatai az atomerőműben?

. A paksi atomerőmű-projekt időzítését a tavaly december 9-én megkötött kereskedelmi szerződés tartalmazza. Az abban foglaltak szerint mindkét félnek egy sor kötelezettséget kell teljesítenie, és 2018-ban hozzá kell látniuk az építkezéshez is. Jelenleg a magyar atomerőművi blokkok tervezése folyik a megrendelő igényeinek figyelembevételével, a szükséges előkészületek mellett.

Mennyire tartható ön szerint a 40 százalékos magyar beszállítói arány a paksi bővítésben?

.  A 40 százalékos beszállítói arányt a tavaly január 14-én megkötött kormányközi egyezmény rögzíti. Valóban nem lesz egyszerű ezt a szintet elérni, ehhez a magyar ipar kapacitásának fejlesztésére lesz szükség. De a Paks II. projekt erőteljes lökést adhat a magyar nehézgépgyártás fejlődésének. Hadd emlékeztessek arra is, hogy az egyezmény értelmében a paksi bővítést végző Roszatom harmadik országbeli beruházásaihoz is bevonhatja partnerként a magyar iparvállalatokat. Ez akár több ezer magasan képzett, új munkavállalót is igényelhet. Ami a paksi építkezést illeti, ott a csúcsidőszakban a tervek szerint mintegy hétezer embert foglalkoztatnak majd.

Az olajárak tavaly június óta tartó esése miatt az orosz költségvetés bevételei is megcsappantak, és a kormány takarékosságra kényszerül. Nem befolyásolja ez a paksi kötelezettségeik teljesítését?

.  Nem. Az orosz gazdaságnak valóban számolnia kell bizonyos nehézségekkel az alaptalan szankciók és az olajárak esése miatt. Ezek azonban nem fogják érinteni a paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségeinket.

Mennyire befolyásolják ezek a nehézségek a magyar exportlehetőségeket?

.  A legjelentősebb akadályt a magyar export útjában az uniós szankciók és azok az orosz ellenlépések jelentik, amelyeket válaszul kénytelenek voltunk életbe léptetni. A szankciók és ellenlépések politikája ugyanis mindkét felet hátrányosan érintik. Az autók iránti oroszországi kereslet megcsappanása például a magyar alkatrészek iránti igényt is csökkenti. Mivel még sok ilyen példát tudnék felhozni, nyugodtan állíthatom, hogy minél előbb lezárjuk ezt a szankciós szakaszt, annál gyorsabban állíthatjuk helyre a normális gazdasági kapcsolatokat.

Milyen ágazatokban lát lehetőségeket a kis- és középvállalatoknak az orosz piacon?

.  Megértjük, hogy önöknek fontos ennek a szektornak a fejlesztése, hiszen a nagyvállalatokkal ellentétben ezek ténylegesen magyar tulajdonú vállalkozások. Magyarország az utóbbi két és fél évtizedben az élenjárók közé tartozott az orosz régiók üzleti feltérképezésében. A magyar közreműködésnek köszönhetően megvalósuló beruházások értéke a regionális együttműködésben megközelíti a kétmilliárd eurót. A magyar partnerek itt javarészt kis- és középvállalkozások. Hasonlóképpen fontos terület lehet az innovációs technológiák, kompozit anyagok, energiatakarékos kommunális technológiák hasznosítása. De a magyar kis- és középvállalkozások a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az építőipar és a turizmus területén is jó esélyekkel indulnak az orosz piaci versenyben.

Az olasz miniszterelnököt legutóbbi moszkvai látogatása alkalmával kiváltságos partnerként emlegette az orosz elnök. Magyarország is a kiváltságosak közé tartozik?

.  Ha nem is a kiváltságosak, de mindenképpen a fontosak közé. Meggyőződésem, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai ígéretes jövő előtt állnak.

Mit szól ahhoz, hogy a magyar sajtóban megjelent értesülések szerint az orosz kormány még tartogathat a rendszerváltás előtti időkben kelt ügynökdossziékat a magyar vezetőkről?

. Ezek a fantázia birodalmába tartozó feltevések.