Hírek

V.V.Putin interjúból, 2015 szeptember 4, Vlagyivosztok

Kérdés: Vlagyimir Vlagyimirovics, kínai látogatása során a találkozók fő témája a Második világháború vége volt. Milyennek látja ezen a téren történt találkozók eredményeit, milyen volt a kapcsolata kollégákkal, veteránokkal? Nem mosódnak-e el az értelmek, a történelmi dátumok értelmezései?

Válasz: Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogyan mosódik el olyan fontos eseménynek a fontossága, mint a Második világháborúnak a fontossága. Sajnos, a jelenség nemcsak Európában, de Ázsiában is megfigyelhető. De a valóság fontos számunkra, mindazok számára, akik harcoltak a nácizmussal, militarizmussal, fontos, hogy fenntartsuk azon nézet valódiságát az egész földön, hogy emlékezzünk arra, mi történt valójában.

Véleményem szerint, a kínai barátaink, akik ilyen nagyszabású rendezvényekkel készültek a Második világégés befejezésének megünneplésére, jó irányban haladnak és támogatják a valótlan nézetek elleni tevékenységet a saját otthonukban is. Az értelme nagyon egyszerű – hogy soha többé ne forduljon az emberiség történetében ilyen szörnyűség.

Mi, saját részről, mindent megteszünk azért, hogy a Nagy Honvédő Háborúról szóló igazság maradjon meg a polgáraink emlékezetében, szíveiben.

Kérdés: Ukrajna. Néhány nappal ezelőtt összetűzés volt az ukrán parlamentnél: néhány rendőr meghalt, amikor a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel. Mindez az alkotmánymódosítási választások idején zajlik. Hogyan tudna értékelni az eseményeket? Mik a jóslatai?

Válasz: Emlékeztetni szeretnék, hogy a Minszki egyezmények szerint lehetséges az ukrán alkotmány módosítása, de csak akkor lehetségesek, ha a módosítások megtárgyalták Donbaszzal, az el nem ismert köztársaságok – Luhánszki és Donecki köztársaságokkal. Semmi nem lett megtárgyalva, a mostani kijevi vezetés nem tárgyalt, nem történnek egyeztetések ilyen módosításokról. Ez a legfontosabb és a legelvibb dolog.

Ami a tragikus eseményeket illeti, szerintem semmi köze az alkotmánymódosításhoz. Mert minden, amit módosítás nevén felajánlásra kerül, nem hoz lényeges változást az ukrán hatalomban.

Nem fogok most részletekbe belemenni, beszéljek meg a szakemberekkel, minden adat a felszínen van. Amit ma megfigyelünk az a politikai ellenállás következő lépcsőfoka Ukrajnában, és az alkotmánymódosítások csak ürügyként szolgálnak a hatalomért folytatott harcban.

Kérdés: Mi a jóslata – mi lesz ezután?

Válasz: Ez nem tőlünk függ, hanem magától az Ukrajnától, az ukrán néptől, attól, hogy meddig fog még tűrni a sokat szenvedett ukrán nép ezt a politikai bacchanáliát.

Már mondtam, de most megismétlem magam, Ukrajna küldő irányítás alá került. Összes kulcsfontosságú hely a kormányban, a régiókban külföldi állampolgárok kezében van, ami szerintem megalázza az ukrán népet.

Ukrajnában nincsenek tisztességes, becsületes emberek, akik képesek az országot irányítani? Természetesen vannak.

Kérdés: Az utóbbi napokban nagyon kiéleződött a menekült-válság. A helyzet nagyon bonyolult. Mi a véleménye erről, miért történik ez? És véleménye szerint mi lesz a vége?

Válasz: Sok alkalommal és régóta beszéltünk erről. Úgy vélem, hogy ez teljesen várható válság volt. Ha emlékszik, akkor néhány évvel ezelőtt úgy tételeztünk fel, hogy várhatóak nagy, nagyméretű változások, ha az un. nyugati partnereink folytatják azt a hibás külpolitikát, amit a mai napig folytatják a Közel-Kelet és Észak Afrikai országokban és régiókban.

Milyen ez a politika? Ez a saját értékrendszerek ráerőszakolása olyan területekre, népekre, ahol nem vesznek figyelembe se történelmi, se vallási, se nemzetiségi, se kulturális sajátosságok halmazát. Első sorban ez az amerikai partnereink politikája. Európa vakon követi ezt a politikát, mert szövetséges szerződéseket teljesít, de ezzel egyedüliként összes terhet és cipel.

Én döbbenettél nézem arra, ahogyan egyes amerikai médiák kritizálják Európát kegyetlenségért menekültekkel szemben. De az Egyesült Államok nem viselik a menekültek okozta terheket, amit, ismétlem magam, csak Európa visel egyedüliként, vakon követve amerikai szerződéseket.

Nem azért mondom ezt, hogy megmutassam, mennyire vagyunk okosak, és mennyire rövidlátóak a partnereink, nem azért, hogy kárörvendezek, hanem azért, hogy érthetővé váljon, hogy mit is kell tenni. És erre a kérdésre is egyszerű a válasz.

Első. Együtt, hangsúlyozom, együtt kell harcolni a terrorizmus ellen, bármiféle szélesősségek ellen, elsődlegesen az érintett országokban. Ha nem lesz megoldva ez a kérdés, akkor már nem lehet tovább mozogni.

Második. Vissza kell állítani az érintett országok gazdagságát és szociális szféráját. És csak úgy, hogy figyelmesek leszünk országok és népek történelméhez, hagyományihoz, valláshoz. Vissza kell állítani az államiságot és nagymértékű gazdasági, politikai segítséget kell nekik nyújtani.

Ha egyesítünk erőfeszítéseinket ezen a téren, akkor lesz pozitív eredményünk. Ha külön-külön fogunk dolgozni, és vitatkozni egymással a kvázi demokratikus módszerekről és folyamatokról, akkor csak zsákutcába vezet be minket az az út. De én optimista vagyok, és pozitív döntésekben bízok, abban, hogy sikerül ereinket egyesíteni a partnereinkkel.

Kérdés: Vlagyimir Vlagyimirovics, pontosítani szeretnék az ISIS elleni harc álláspontját, mert Oroszország politikai koalíció felállítását sürgeti, de amerikaiak is. De nincs egyezmény Szíria kérdésében, más kérdésekben, szerény véleménye szerint hogyan lehet ezt a koalíciót felállítani?

Válasz: Mi meg teszünk bizonyos lépéseket, és nyilvánosan tesszük meg. Mi ténylegesen fel akarunk állítani nemzetközi koalíciót terrorizmus és extrémizmus elleni harcra. E cél érdekében folyamatos egyeztetéseket tartunk az amerikai partnereinkkel, személyesen beszéltem telefonon Amerika Egyesült Államok elnökével, Obama úrral, beszélgettem Törökország elnökével, Szaúdi-Arábia vezetőivel, Jordánia királyával, Egyiptom elnökével, más partnereinkkel. Katonai intézetek vonalán is tartjuk a kapcsolatot, és néhány nappal ezelőtt Moszkvába látogattak a parancsnokságok vezetői, olyan országokból, amelyek érintettek a konfliktusban.

Politikai erőfeszítéseket is teszünk koalíció felállítássara. Ha ma nem lehet, úgymond, közös munkát megtervezni a „csatamezőn” az érintett országok között, de akkor meg kell szervezni bizonyos kapcsolatot és véleményváltást az országok között. Nagy erőfeszítéseket teszünk ebben az ügyben. Az első lépések megmutatják, hogy ez lehetséges.

Természetesen, mi tisztában vagyunk azzal, hogy vannak különböző nézőpontok a szír eseményekre. Itt jegyezném meg, hogy nem Bassár rezsimtől, hanem pont ISISt-től futnak el az emberek, mert ISIS hatalmas területeket foglalt el, nemcsak Szíriában, de Irakban és, és ezeken az elfoglalt területeken nagyon szörnyű kegyetlenségek mennek végbe. Ezért futnak el onnan az emberek. Mi értjük, hogy kellenek a politikai változások is. Ebben is dolgozunk együtt a szír partnereinkkel.

És itt kell megérteni, hogy a politikai folyamatokat Szíriában csak úgy kell csinálni, hogy mellette ott megy párhuzamosan az együttes harc terrorizmus ellen. Szír elnök, egyébként, ért ezzel egyet, képes előrehozott választásokat megtartani, képes párbeszédre egészséges ellenzékkel. Ez belső szír fejlődésnek a kérdése. Mi nem erőltetjük rá a véleményünket, de képesek vagyunk segíteni.