A Nagykövet interjúi, cikkei és kiadványai

Az Oroszorszagi Foderacio Rendkivuli es Meghatalmazott Nagykovetenek "A Nagy Gyozelem 65. evforduloja alkalmabol" c. cikke

65 évvel ezelőtt, 1945. május 9-én a Hitler-ellenes koalíció erői felszabadították Európát a német fasiszta megszállás alól. Véget ért az emberiség történetének addig legvéresebb háborúja, amely minden tekintetben felülmúlt minden korábbi fegyveres konfliktust.

Ám a győzelem hatalmas áldozatokat követelt országunktól. Több millió szovjet katona vesztette életét a harcok során, több millió békés civilt kínoztak és öltek meg a koncentrációs táborokban. Az ellenség több ezer várost és falvat tett a földdel egyenlővé, a kulturális értékeket és műkincseket szétlopkodták. Minél több idő telik el a második világháború óta, annál nagyobb jelentőségűnek látjuk a szerepet, amelyet a Szovjetunió népei játszottak a szabadság kivívásában.

A második világháború a nácizmus ellen harcoló összes országtól hatalmas áldozatokat követelt. Eme történelmi tragédia következményei nagyon nagy hatással voltak a világtörténelem, és többek között a nemzetközi kapcsolatok alakulására. Birodalmak tűntek el, antikolonialista mozgalmak jöttek létre. Az eltérő politikai rendszerekkel bíró és különböző ideológiákat valló államok halálos fenyegetéssel szembeni összefogásának egyedülálló példája a Hitler-ellenes koalíció, amelyet jogosan nevezhetünk kora legjelentősebb diplomáciai áttörésének. A koalíció résztvevői felül tudtak kerekedni a véleménykülönbségeken, le tudtak mondani a másodlagos célról a legfőbb célért – azért, hogy megsemmisítsék a közös ellenséget és kivívják a mindenki számára oly fontos szabadságot. Pontosan ezek az emberek fektették le az egységes, demokratikus és felvirágzó Európa alapjait, szélesebb értelemben a globális biztonság elérésének módjait. A Hitler-ellenes koalíció országai szerették volna, hogy az emberiségnek soha többé ne kelljen szembenéznie egy háború okozta csapásokkal – végül ez a szándék vezetett ahhoz, hogy megalakítsák a nemzetközi kapcsolatok legfőbb szabályozó eszközét, az Egyesült Nemzetek Szervezetét.

Sajnálatos módon napjainkban a pillanatnyi politikai érdekeket szem előtt tartva elég gyakran megkísérlik meghamisítani a második világháború eseményeit, felülvizsgálni az összegzéseket, amelyek az ENSZ Alapokmányában és más nemzetközi jogi dokumentumokban már rögzítve vannak. Több ország esetében is tisztán látható a történelmi revizionizmus, amelynek célja többek között a Szovjetunió második világháborút megelőző, a háború során tanúsított, illetve az azt követő politikájának rossz színben történő feltüntetése.

Ez a probléma sajnos Magyarországot sem kerülte el, ahol a különböző, eléggé elismert történészek továbbra is aktívan népszerűsítik az ország 1944-45-ös úgynevezett „kettős megszállásának” elméletét, amelynek lényege, hogy tagadják a Vörös Hadsereg felszabadító szerepét, és kizárólag úgy tekintenek az akkori eseményekre, hogy a német megszállás után következett a szovjet megszállás. Arról a tényről azonban, hogy a hortista Magyarország részt vett a Szovjetunió elleni agresszióban, és hogy ez volt a soron következő történelmi eseményeket kiváltó elsődleges ok, említést sem tesznek. Gondosan elhallgatják a magyar katonáknak és csendőrségnek az ideiglenesen megszállt Szovjetunió területén elkövetett bűneit, mint ahogyan azt is, hogy a hortisták és nyilasok aktívan részt vettek a Magyarországon élő zsidók és cigányok kiirtásában.

A történelmi események meghamisítására tett eme kísérleteket nehéz másképp értelmezni, mint a hidegháború folytatásaként, és az arra való törekvésként, hogy átrajzolják Európa térképét. Világos, hogy a „hamisítók” erőfeszítései elsősorban Oroszország ellen irányulnak, amelynek létezésébe, úgy tűnik, nem tudnak belenyugodni.

Ezért, mikor a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóját ünnepeljük, azt mondjuk: minden jó szándékú embernek emlékeznie kell arra, milyen kegyetlen leckét kaptunk a háborútól, és határozottan el kell utasítania a történelem átírására tett kísérleteket, hogy soha ne kelljen újból átélnünk a múlt kegyetlen megpróbáltatásait.